Szőlősvár,
Ugocsa, Kankó
Vármegye:
Ugocsa
Ország:
Ukrajna
Régió:
Kárpátalja
Helységnév
1: Nagyszőlős
Helységnév
2: Vinohragyiv
Nagyszőlős
vára
Nagyszőlős
(Vinohragyiv) várának romjai a város fölé emelkedő Fekete-hegy sziklateraszán
omladoznak.
E
vidék királyi tulajdon volt, itt húzódott a királyi vadaskert határa, erre utal
a mai Szőlősvégardó neve is.
Károly 1307-ben az
oligarchák egyik legnagyobbikának, a Borsa nemzetségből származó Beke
tárnokmesternek adományozta Szőlőst, aki itt erős várat építtetett, melyet
1308-ban említenek. Később a Borsák Csák Mátéval szövetségben felkeltek a
király ellen, aki Debrecen mellett verte le a felkelők seregeit. Borsa Kopasz
nádor Sólyomkő várában esett fogságba, a király itt le is fejeztette. A szőlősi
várat 1315-ben Jánki Tamás elfoglalta I. Károly részére. Az ostrom során a vár
elpusztult. Az uradalom a király első felesége, Mária tulajdona lett, később is
királynéi birtokként szerepelt.
A szőlősi vár
újjáépítése a Perényi család nevéhez fűződik, amely Zsigmond királytól kapta
örök adományul hűséges szolgálataiért. Az 1399-ben kiadott oklevél várépítési
engedélyt is tartalmazott. Néhány évvel később kapták meg Nyaláb várát is, így
a Perényi család Ugocsa vármegye legnagyobb földbirtokosa lett.
Perényi Ferenc 1554-ben
feleségül vette Bebek Ferenc lányát. Később apósával együtt elszakadt I.
Ferdinándtól és János Zsigmond erdélyi fejedelem pártjára állt. Több alkalommal
megtámadta a császári seregeket, amit megbosszulandó Wolfgang Pucham tábornok
megostromolta a nagyidai várat (Perényi birtokát) és lerombolta azt (a
történetet Arany János is megírta “A nagyidai cigányok” című művében). Izabella
királyné visszatérését követően Perényi elfoglalta a szőlősi kolostort és kifosztotta
(a néphagyomány szerint azért, mert a szerzetesek fogva tartották a főúr
lányát).
A császáriak sem
maradtak tétlenek: Telekessy Imre felső-magyarországi főkapitány előbb a
kovászói várat vette be, majd ostrom alá vette a szőlősi várat is. A több napos
ostromot követően Perényi Ferenc és családja fogságba esett.
A várat Székely Antal
kapitány újjáépítette, de még abban az esztendőben az erdélyi hadak Balassa
Menyhért (Balassi Bálint, a költő nagybátyja) vezetésével megostromolták.
Időközben Telekessy Imre is visszatért hadaival, így Balassa javaslatára
megállapodást kötöttek, miszerint a védők minden ingóságukkal elvonulhatnak, a
várat pedig lerombolják. Ez 1558-ban történt, a vár azóta is romjaiban áll...
A szőlősi várat a
néphagyomány Kankó várának nevezi. Az elnevezés az itteni ferences szerzetesek
durva kalikóból készült csuhájáról származik. A Kankó név 1573-ban fordul elő
először írásban.
Az elhagyott várat és
környékét a környékbeliek az elmúlt évszázadok során a teraszos szőlőművelés
“építőanyagául” használták.
A szabályos négyszög
formájú vár méretei 46,9 x 44,8 m, a sarkokon szögletes bástyákkal, a déli
oldalon kaputoronnyal. A szabálytalan kövekből falazott várból legépebben két
lőréses bástya maradt fenn. A vártól északra egy szögletes őrtorony állt,
romjaira később egy kis barokk Kálvária-kápolnát építettek. A vártól
délkeletrere, 50-60 m távolságra lévő halmon állt a ferences rendi szerzetesek
régi kolostora és temploma, melynek romjai még láthatók.
Források:
Deschmann Alajos:
Kárpátalja műemlékei. Bp. 1990. 139-140.
Zubánics László újságcikke nyomán.
Engel Pál: Magyarország világi archontológiája. 1301-1457. I. Bp. 1996.
Немає коментарів:
Дописати коментар